:)

-Zsid�k G�bor vagyok, Szent Johann�-s v�gz�s di�k, a 12/b-be j�rok. Ezt azoknak mondom, akik m�g �let�kben nem l�ttak vagy csak nem eml�keznek r�m. �dv, Gondos tan�rn�! - vette ki a f�l kez�t a zseb�b�l, �s intett a v�r�s haj� k�miatan�rnak. Ez volt a besz�d�ben az els� alkalom, amikor az eg�sz tornaterem egyszerre nevetett fel, de kor�ntsem az utols�. G�bor visszadugta a zseb�be a kez�t, el�gg� „stand up” st�lus�ra vette a figur�t, �s folytatta. - Teh�t most, hogy tiszt�ztuk, pontosan ki vagyok, �s sokak sz�m�ra kider�lt, hogy n�gy �ve idej�rok, megosztan�k n�h�ny dolgot. Ne agg�djanak, nem magamr�l, az m�g engem sem �rdekelne - mondta, nem kis der�lts�get keltve a n�z�k k�z�tt. Kata a lel�t� els� sor�ban, G�bor sz�lei �s nagymam�ja mellett b�szk�n figyelte �s fot�zta. - Eml�kszem, amikor el�sz�r bel�ptem az �p�letbe, fr�szt kaptam a Jeanne d'Arc-szobort�l. Nem �rtettem, hogy mi�rt ijesztgetik a di�kokat egy ilyen r�gi, f�lelmetes darabbal. Azt�n megpillantottam mellette az igazgat�helyettest, aki vonalz�val a kez�ben b�kd�s�tt, �s r�j�ttem, akkor m�g nem is j�rtam a k�mialaborban... - mondta, a t�meg pedig ism�t felnevetett, �s G�bornak hat�ssz�netet kellett tartania, ugyanis a tapst�l nem tudta folytatni. - Az oszt�lyunkba l�pve azt�n elgondolkodtam, biztosan j� helyen j�rok-e, �s eml�kszem, egy pillanatra ben�ztem az a-sokhoz, hogy esetleg nem az-e az �n termem. Szerencs�re nem, az � t�rsas�guk az elm�lt n�gy �vben m�g n�lam is unalmasabb volt, ami m�g engem is megd�bbentett, �gyhogy ut�lag is h�l�s vagyok, hogy nem vel�k j�rtam egy oszt�lyba.
-H�, Zsid�k vicces! - hajolt el�re Ricsi.

-T�nyleg. Nagyon j�kat mond - b�logatott Vir�g mosolyogva.
-�gyhogy b-s lettem - sz�lt �jra s mikrofonba. - Hogy ez mit jelent ebben az iskol�ban? A Lehet� legrosszabbat �s egyben persze a legjobbat is. Mondan�m, hogy az els� napokban csendben szeml�l�dtem, de ez az eg�sz n�gy �vemre jellemz�. Viszont att�l, hogy nem besz�ltem sokat, m�g nagyon is r�szese voltam mindennek �s megkaptam mindent. Hogy mit? - t�rta sz�t a karj�t. - H�t, mindent. Az els� pillanatt�l kezdve volt legjobb bar�tom, �s b�r szerintem egy b� f�l �vig abszol�te nem �rtett�k egym�st, Jacquess-kal remek�l kij�ttem.

Jacques b�szk�n b�logatott, �s mosolyogva tapsolt.
-Azt�n ott van a bar�tn�m, akit�l el�sz�r rettegtem. Hogy mi�rt? N�zz�k meg - mutatott fel a lel�t�ra, ahol Kata r�zk�d� v�llal, nevetve �llt fel, �s hullafeh�r arccal, fekete sminkkel fordult k�rbe, apr�t hajolva, mintegy bemutatkoz�sk�ppen. - Ne �t�ljenek els�re, �n is azt hittem, hogy majd Holl�ra festett arccal kell vele szellemet id�znem, de persze err�l sz� sincs. Csak egyedi a st�lusa. Engem megnyert. Azt�n ott vannak a t�bbiek is. K�z�j�k tartozom akkor is, ha n�ha nem vett�k �szre, hogy hi�nyzom. El�bb-ut�bb csak felt�nt valakinek… - pillantott Ricsire, aki nevetve b�logatott. - Renivel mindig is remek�l meg�rtettem magam - mutatott fel�m G�bor, mire az eg�sz n�z�t�r egy emberk�nt fordult fel�m. - Ott voltam, amikor megl�tta Cortezt, a sr�cot, aki�rt az eg�sz suli egyszerre s�hajtott fel minden egyes sz�netben... -  mondta. - �s ott voltam, amikor Reni k�t �s f�l �v ut�n v�gre tett egy l�p�st. H�t, nem csod�s? - K�rdezte. Ok�, ez�ttal rajtam r�h�g�tt az eg�sz tornaterem, de az igazs�ghoz hozz�tartozik, hogy �n is j�l sz�rakoztam magamon. - Reni �s Cortez, akik be�ll�tott�k a szenved�s, f�lre�rt�s �s b�n�z�s minden cs�cs�t. Id�nk�nt m�r �n is ott tartottam, hogy nem b�rom tov�bb, fel kell sz�lalnom. Elk�pzelhetitek, hogy ha ilyen drasztikus l�p�st terveztem, akkor mennyire s�lyos volt a helyzet - mosolygott. - De v�g�l minden megold�dott, �s egy�bk�nt, aki nem tudn�, egy�tt k�sz�lnek P�rizsba, mert Reni okos, Cortezen meg majd j�l fog �llni a l�git�rsas�g uniformisa... - tette hozz�. A fejemet fogva nevettem, �s az ujjaimmal sz�vet mutattam fel�. – Sz�val Szent Johann�-s l�nyok, k�sz�thetitek a zsepiket �s a „Ne hagyj itt minket!” t�bl�kat, mert Cortez nemcsak foglalt, hanem el is ballag, viszont a tabl�k�pen meghagyja az ut�kornak a mosoly�t, lehet olvadozni a sz�netekben – mondta, Cortez pedig les�t�tt szemmel r�h�g�tt. – Van nek�nk m�g p�rosunk, p�ld�ul Ricsi �s Vir�g. Ott �lnek – b�k�tt G�bor fel�j�k. – A d�h�s raszta �s a boldog hippi. Komolyan, amikor el�sz�r megl�ttam Vir�got, m�g depresszi�s em� volt, �sszeszedett mag�nak valami pszichopata bar�tot, azt�n j�tt Ricsi, feh�r l� helyett robog�n, ki�t�tte az em�s gyereket, �s megnyerte Vir�got, aki ett�l olyan boldog lett, hogy az�ta is Woodstockban �rzi mag�t.

�ri�si taps �s f�ttykoncert k�zepette G�bor megvakarta az l�l�t, �s a tekintete meg�llapodott… King�n.
-M�r eml�tettem, hogy a Szent Johann�ban mindenki f�l az igazgat�helyettest�l. Na, de van valaki, akit�l m�g M�day igazgat�helyettes asszony is egy kicsit, ak�r beismeri, ak�r nem. Igen, King�r�l besz�lek – b�logatott k�rbe, mert a tornateremben halk duruzsol�s vette kezdet�t. Kinga el�gedett mosollyal fonta �ssze a karj�t, G�bor pedig folytatta. – Term�szetesen King�r�l egy f�l rossz sz�t sem tudn�k mondani, �s nem csak az�rt, mert f�lek t�le.

Nevetve tapsoltam a t�bbiekkel egy�tt, G�bor pedig v�rt, am�g elcsendesedik a t�meg. – Soha nem ismertem m�g King�hoz hasonl� embert. � fantasztikus l�ny, nemcsak �szinte, hat�rozott �s c�ltudatos, hanem igazi bar�t is. Sokszor mond olyat, amivel megb�nt m�sokat, tal�n id�nk�nt �szre sem veszi, de egy biztos. Mindig igaza van, �s a sz�ve m�ly�n ezt mindenki tudja. � az a l�ny, aki el�rte, hogy Dave feln�zzen a Mac cuccaib�l, legal�bb annyi id�re, hogy egym�sba z�gjanak, � az, aki mindenkit helyre tett, legf�k�ppen Renit, �t, azt hiszem, pontosan k�t �s f�l milli� alkalommal, �s ha � nem lett volna el�g b�tor ahhoz, hogy kimondja, mit gondol, tal�n Zsolti most nem tudna j�rni, csak gurulni…
-H���! – r�h�g�tt fel Zsolti, a kez�ben kal�riaszeg�ny kekszet tartva, majd �tgondolta a hallottakat, �s megad�an b�lintott, amolyan „j�, tal�n ez igaz” st�lusban.

-Zsoltit egy�bk�nt k�tlem, hogy be k�ne mutatnom b�rkinek is. Milli� h�lyes�g kital�l�ja, els� sz�m� „M�day-rajong�”, „csoki”, „csokol�d�” �s hasonl�, �rtelmetlen k�sz�n�sek szabadalmaztat�ja �s oszt�lyunk oszlopos tagja. A k�zel�ben k�t dolgot biztosan megtal�lunk. Valami kaj�t �s Dave-et – mosolyodott el, �s hagyta, hogy lecsendesedjen a taps. –Dave. Hm – t�n�d�tt el G�bor. – Mit is mondhatn�k r�la? �, ink�bb l�togass�k meg a weboldal�t, jel�lj�k a k�z�ss�giken, k�vess�k a Twitteren, vagy h�vj�k, �jjel-nappal el�rhet�, �s eg�szen biztos, hogy tal�l megold�st a probl�m�jukra – mutatta be a mindenes�nket, mire Dave az iPhone-j�val a kez�ben k�rbefordult, �s helyesl�en b�logatott.
G�bor t�relmesen v�rta, hogy az als�bb �vesek �s a rokonok, valamint a tan�rok abbahagyj�k a nevet�st, majd a mikrofonhoz hajolt.

-Tiszt�zzunk valamit. Macu nem k�nai, hanem jap�n. Hogy Okitsugu bar�tunk pontos sz�rmaz�si hely�t a mai napig nem tudja a f�l oszt�lyunk, ez r�szben Farkas tan�rn� hib�ja – kereste meg a tekintet�vel a v�r�s arccal pironkod� f�citan�rt. – Tan�rn�! Most komolyan! Ny�ron tartson egy-k�t ut�korrepet�l�st, ne engedje Vir�got el �gy, hogy keveri Jap�nt �s K�n�t, Egert �s Visegr�dot, L�bi�t �s Libanont… Vagy tal�n az lenne a legjobb, ha Vir�got egy�ltal�n nem engedn�k el – fejezte be. Vir�g hangosan nevetg�lve sz�rakozott saj�t mag�n, mi pedig valamennyien hangos tapsol�sba kezdt�nk. – Na, j� – tette fel a kez�t G�bor. – Csak vicceltem. Vir�got v�rja Szombathely, akkor is, ha fogalma sincs arr�l, merre van. M�v�szl�lek, majd vigy�z r� Ricsi meg a rockerek – mutatott Andris �s Robi fel�. – Igen, �k lenn�nek azok. Andris �s Robi oszt�lyunk rockerei, sz�tv�laszthatatlanok, elvetem�ltek �s mindketten teljesen �r�ltek. Viszont – tette fel a kez�t, „m�g nem v�geztem” mozdulattal – elk�peszt�en j� bar�tok. Ez egy�bk�nt az eg�sz oszt�lyunkra jellemz�, p�ld�ul szinte soha nem veszekedt�nk, irigykedt�nk vagy k�tsz�n�sk�dt�nk, s�t, amink volt, azt sz�vesen bedobtuk a k�z�sbe. H�zik, uzsonna, Edina – sorolta, �s k�sz.
Az eg�sz iskola f�tty�gve �s r�h�gve zend�lt fel, Edina pedig l�ngv�r�s arccal �lt a hely�n, �s megpr�b�lt elb�jni a kez�ben tartott vir�gcsokor m�g�. – Nyugi, Dina, ez csak vicc volt – sz�lt le r� G�bor. – Vagy m�gsem? – t�n�d�tt el a szem�ld�k�t r�ncolva, �s hat�ssz�netet tartott, mert a nevet�s elnyomta a hangj�t. – H�t, �gy voltunk mi, tizenketten, plusz-m�nusz egy, mert ugye, a n�gy sz�mjegy� IQ-val rendelkez� Nem�nyit id�k�zben elvesz�tett�k, ami legal�bb egy oszt�lyt�rsunkat m�lyen �rintett, �s t�zet pedig megk�nnyebb�l�ssel t�lt�tt el… - mosolygott. – �rdekes, �s azt hiszem, a magunk m�dj�n ut�nozhatatlan t�rsas�g voltunk, rengeteg vicces �s boldog pillanatot �lt�nk �t egy�tt, de ez a n�gy �v nemcsak err�l sz�lt. Hanem az �sszetart�sr�l �s a bar�ts�gr�l is. Mindannyian hallgattunk, amikor faggattak minket egy-egy balh�val kapcsolatban. Egy emberk�nt szurkoltunk egym�s�rt a versenyeken, jav�t�sokkor, p�tvizsg�kon. Betegs�g, s�r�l�s… Ott voltunk, hogy t�mogassuk egym�st. Ha t�rt�nt valami rossz vel�nk, nem maradtunk teljesen egyed�l akkor sem, ha p�ld�ul arra v�gytunk volna. Nem t�g�tottunk egym�s mell�l – v�ltott kiss� komolyabb t�m�ra G�bor, mi pedig valamennyien elgondolkoztunk a hallottakon. Cortez nagymam�ja, Vir�g-Dori�n-aff�r, G�bor nagypap�ja, az of� k�rh�zba ker�l�se, Jacques p�lyav�laszt�sa… Mind-mind olyan szitu�ci�, amiben mindannyian r�szt vett�nk valamilyen form�ban. – Eltelt a n�gy �v, tal�n gyorsabban, mint szerett�k volna – folytatta. – De rem�lem, hogy tan�raink sok�ig eml�kezni fognak r�nk. Vlad�r tan�r �r bizony�ra hi�nyolni fogja a cs�t�rt�k reggeleket, feledhetetlen �r�k voltak. Kardos tan�r �r, a ballag�sunk ut�n tal�n minden beszedett dolgozat�n rajta lesz a di�k neve, ha m�gsem, akkor Cortez tov�bb k�s�rti… Gondos tan�rn�, biztos�thatom, hogy a k�mialaborban mostant�l j�l fog j�rni az �ra. Farkas tan�rn� �s Baranyai tan�rn�, ut�lag is eln�z�st, ami�rt id�nk�nt nehezen b�rtak vel�nk, �s hogy leny�ltuk a csontv�zat. De visszahoztuk! T�lgyessy tan�r �r, rem�lem, miut�n kiker�l�nk innen, siker�l felt�rhetetlen wifit var�zsolni a suli h�l�zat�hoz. Ez �gy t�l egyszer� volt. Szekeres tan�r �r �s Korponay tan�rn�, feledhetetlen tesi�r�kat t�lt�tt�nk egy�tt, igaz, mi, fi�k n�gy �vig fociztunk, de a l�nyok �r�it figyelve meg�llap�thattuk, �k helyett�nk is torn�ztak… - mondta G�bor, mi pedig valamennyien elh�ztuk a sz�nkat, mert esz�nkbe jutott a rengeteg gimnasztika. – Mr. O’Realy! – fordult az angoltan�runk fel�. – Nem is tudom, hogy mondjam el. Ez egy francia tagozatos iskola, �gy a nyelvi el�ad�ban hallgatott angol p�rbesz�dek hetven-nyolcvan sz�zal�k�t egy�ltal�n nem �rtett�k – vallotta be, a tan�r pedig, aki britk�nt term�szetesen kedveli a humor ezen fajt�j�t, tapsolva nevetett. – Dr�ga Barka tan�rn�! M�g el�tt�nk az �retts�gi, �gy csak annyit mondok, k�sz�net a rengeteg dikt�l�s�rt, �sszesz�moltam, kilencedik �ta tizenegy spir�lf�zetem telt be, �s nem �rok nagy bet�vel. Khm… K�sz�nj�k az ok�t�st! – fogalmazta meg finoman a v�lem�ny�t a maratoni dikt�l�sokr�l. – Borrel igazgat� �r, k�sz�nj�k, hogy ilyen nagyszer� iskol�t igazgat, egy �lm�ny volt idej�rni – fordult a diri fel�. – Haller tan�r �r! K�sz�nj�k, hogy t�relemmel, m�g t�bb t�relemmel �s ann�l is nagyobb t�relemmel viselt el minket, nem k�v�nhat az ember jobb oszt�lyf�n�k�t �nn�l. H�l�san k�sz�n�nk mindent, �s tudjuk, hogy m�g mindig rengeteg megbesz�lnival�nk akadna, de sajnos m�r nem lesz r� alkalom. B�rcsak m�g lenne – mondta G�bor, �s az of� megt�r�lte a szem�t. �t nem neh�z meghatni, el�gg� a sz�v�hez n�tt�nk. G�bor sz�tt�rt karral fordult az utols�, sz�nd�kosan a v�g�re hagyott pedag�gus fel�.

-M�day igazgat�helyettes asszony! – n�zett r�, M�day pedig felvont szem�ld�kkel, amolyan „na, halljam, ne k�m�lj” pillant�ssal v�rta, mi lesz ebb�l. – �nnek csak k�sz�nj�k. Hogy mit? P�ld�ul, hogy r�szesei lehett�nk valami j�nak, valami eml�kezetesnek, valami �sszetart�nak �s �p�t�nek, valami olyannak, amiben mindenki ugyan�gy sz�m�t, amiben nincsenek kiv�telek, ami mindenkinek ugyan�gy sz�l �s ugyanazt jelenti. �s hogy ez mi? Az eg�sz Szent Johanna gimi – fejezte be, majd meghajolt.